A vállalkozói lét árnyékvilágának egyetlen látható eleme sok esetben a stróman. De mivel valós szerepük nem derülhet ki, arról csak keveset tudunk, kik ők valójában. A hvg.hu egy szociológussal közös kísérleti projektje megpróbál embereket és történeteket előcsalni ebből az árnyékvilágból, amely nélkül egyesek szerint a vállalkozói szféra sem tudna fennmaradni.
A lobbizó azért dolgozik és közvetít, hogy az ügyfele és az önkormányzat is jól járjon egy jogszabály-módosítással. Vagyis ami jó lesz a cégnek, az jó a közösségnek is. Miért van az, hogy ez gyakran félrecsúszik? Manhalter Dániel újságíró, a magyar Transparency International kommunikációs tanácsadója az önkormányzati szférában nézte meg, miért "kell" egy vállalkozónak a jogszabályok számára kedvező változásához törvénytelen eszközökhöz nyúlnia. Keni / nem keni: a hvg.hu antikorrupciós sorozata.
Egy vállalkozás számtalan esetben kerül kapcsolatba az önkormányzattal: sok esetben már akkor, amikor ingatlant vásárol vagy a tevékenysége folytatásához van szüksége bizonyos engedélyekre. Vig Dávid jogász, kriminológus azokat az önkormányzatokkal kapcsolatos korrupciós kockázatokat tekinti át, amelyek egy kisvállalkozás beindításakor, például egy belvárosi étterem indításakor jelentkezhetnek. Keni / nem keni: a hvg.hu antikorrupciós sorozata.
Évtizedek óta alapvető jellemzője a magyar bürokráciának a túlbonyolítottság. Gyakran kerülnek a cégvezetők szinte átláthatatlan labirintusba az ügyintézéskor, ez pedig hozza magával a korrupció veszélyét. Keni, nem keni: a hvg.hu antikorrupciós sorozata a kkv-kat érintő kockázatokról.
Kevés jobb terep van a korrupció számára a közbeszerzéseknél. Ezt a veszélyt visszaszorítani – szavakban legalábbis – éppen úgy hosszú ideje cél, mint a kisvállalkozásokat helyzetbe hozni. A kkv-szektor segítése volt a célja a közbeszerzési törvény teljes átírásának is. Csakhogy épp ezzel nyitották nagyobbra a kiskapukat a korrupció előtt. Keni / nem keni: a hvg.hu kis- és középvállalkozások korrupciós kockázatairól szóló sorozata.
Kérjünk-e számlát a vízszerelőtől? Fizessünk-e kenőpénzt a Kresz-vizsgánál? Ezekre a kérdésekre Magyarországon van egy gyakorlati és egy politikailag korrekt válasz. Az Átláccó labirintusban az utóbbit próbálták az emberekben erősíteni. A Transparency International kapcsolódó konferenciáján is kétféle értelmezés uralkodott: az egyik álhatatosan kevesellte a kormány antikorrupciós lépéseit, míg a másik szerint áttörés van a korrupció elleni harcban.
Az Orbán-kormány nagyjából a felére csökkentette a civilek normatív támogatását, a pénz elosztásában is csökkent a szerepük. Az a jelenség viszont az összeférhetetlenségi szabályok változásával sem szűnt meg, hogy amit az egyik pályázati rendszerben a döntéshozó támogatott, azt másik pályázati rendszerben visszakapja mint pályázó. A hvg.hu korrupcióellenes sorozata a civilek állami támogatásáról.
Az egészségügyben létező korrupcióból általában csak a hálapénzt ismerik. Pedig a korrupció jelen van a kis értékű ágy melletti fogyókészlet-beszerzésektől a nagy értékű gépek megvásárlásán át a kórházi ingatlanfejlesztésekig, és összességében minimum vetekszik a zsebbe csúsztatott borítékokban lapuló tízezrek összegével. Közös pont, hogy az orvosarisztokrácia ebben a szegmensben is főszereplő. A hvg.hu korrupcióellenes sorozatának olyan darabja következik, amikor a szerző anonimitását kénytelenek voltunk megőrizni, mert ezeket a praktikákat részleteikben csak a piacot belülről szemlélők ismerik.
